„Azonnal azonosulni tudtam a PHARMAFLIGHT célkitűzéseivel” Október 19-én Debrecenben, a PHARMAFLIGHT Központban járt az ICAO repülésbiztonságért felelős igazgatóhelyettese, Catalin Radu, akivel a látogatás közben beszélgettünk.
– Igazgatóhelyettes úr! A légi közlekedés milyen szakterületén működik majd együtt a jövőben az ICAO és a PHARMAFLIGHT Központ?
– Az ICAO teljes mértékben elkötelezett az új repülésbiztonsági eszközök fejlesztésében és bevezetésében, a lehető legmagasabb szinten kiszolgálva ezáltal az ICAO tagállamait és a légi közlekedésben érintetteket. Ennek részeként szeretnénk a debreceni központtal közösen olyan tudományos munkát és kutatást végezni, amely a légi közlekedésben dolgozó szakszemélyzetek, pilóták, repülésirányítók, légiutas-kísérők, földi kiszolgálók és műszakiak orvosi, fiziológiai és mentális egészségére vonatkozik, és az így megszerzett tapasztalatokat kölcsönösen megosztjuk egymással, hogy az eredmények kiértékelése révén tovább növelhessük a repülés biztonságát.
– Az együttműködés a gyakorlatban milyen szakterületeket érint?
– A Győri Gyula tanszékvezető által már évek óta vezetett kutatás főbb területei a fáradtság-hatásmenedzsment (Fatigue Risk Management) vizsgálata, az öregedés hatása a repülésbiztonságra, valamint a repülésben dolgozók mentális állapotának felmérése. Idetartozik még a különféle anyagok és gyógyszerek hatásainak vizsgálata a repülésbiztonságra, illetve a betegségek megjelenése és lehetséges hatásai a repülésbiztonságra vonatkozóan. Ezek persze csak az elsődlegesen megjelölt területek, a jövőben nyitottak vagyunk bármilyen új témakört is bevenni a kutatásba.
– Ez igen nagy és szerteágazó terület. Milyen feladatokat, kutatásokat jelent mindez a debreceni központ számára?
– A PHARMAFLIGHT Központ látja majd el az ICAO-t a repülőszemélyzetek élettani kutatásaiból származó azonosított, rendszerezett eredményekkel, szakértői véleményekkel, illetve más információkkal az adott szakterületekről. Az ICAO pedig a PHARMAFLIGHT Központtal együtt dönti el, hogy melyek azok az élettani kutatási területek, amelyekben immár konkrétan is együttműködnek, illetve közösen meghatározzák a kutatási eljárásrendek kialakítását, valamint hozzákapcsolják a kutatási projekteket az ICAO-szabványokhoz és az ajánlott gyakorlatokhoz.
– Miért fontos az ICAO számára, hogy ilyen, elsősorban repülőorvoslással kapcsolatos kutatásokat végeztessen el egy erre specializálódott szervezettel?
– Amikor megismerkedtem a PHARMAFLIGHT Központ helyzetértékelésével, céljaival, azonnal azonosulni tudtam velük. Egyezik a véleményünk abban, hogy a légi ipar robbanásszerű fejlődésének hatására egyre nagyobb számú repülőszemélyzetre van szükség a légi közlekedésben. Ez azzal a nemkívánatos jelenséggel jár, hogy egyre több feladatot kell egyre rövidebb idő alatt, egyre kevesebb és egyre idősödő szakszemélyzettel végrehajtani. Ez rendkívül megterhelő mindenki számára, és a stressz állandósuló jelenlétét vonja maga után. Emellett a stressz és a fáradtság különböző szintű kombinációja meghatározó szerepet játszik az emberi hibákból adódó események kialakulásában. Befolyásolja többek között a reakcióidőt, a helyzetfelismerést, a helyes döntés meghozatalát és annak végrehajtását. Az idősödéssel járó élettani faktorok pedig hozzájárulhatnak az emberi hibákhoz. Bár nincs általános módszer, az bizonyos, hogy a három befolyásoló tényező közül (fáradékonyság, avagy a túlterheltség és pihenés aránya, stressz, életkor) legalább az egyiket befolyásolni, csökkenteni kell, hogy eredményt érhessünk el. Az életkor káros hatásai csökkenthetők bizonyos mértékben, amennyiben a repülési teljesítménnyel párhuzamba állítható fittségi mutatókat vizsgáljuk, és nem az életkorhoz tartozó meghatározott paraméterekhez ragaszkodunk. Figyelmünket emellett viszont elsősorban a stresszre és a fáradtságra kell fordítanunk. Ezen két tényező kezelése hozzájárulhat a repülésbiztonság növeléséhez a szakszemélyzet hibái számának csökkentésével.
– Hogyan tud ebben a PHARMAFLIGHT Központ közreműködni?
– Az ICAO-nak nem célja olyan önálló széles körű szakmai háttér, szervezet, kutatóközpont, laboratórium, orvosi csapat létrehozása, amely az ilyen vizsgálatokat el tudná végezni. A múltban különböző egyetemekkel álltunk kapcsolatban, amelyek egy-egy szakterületen végeztek különféle kutatásokat számunkra. Éppen ezért nagyon fontos nekünk, hogy a PHARMAFLIGHT Központ révén egy olyan partnerre találtunk, ahol komplex módon tudjuk a kérdést vizsgálni, hiszen az orvosi rész mellett – és azzal egyetemben – működik a szimulátorközpontja is, amely lehetővé teszi a számunkra, hogy valós környezetben, valós stresszhelyzetben vizsgálhassuk a pilótákat, és egy olyan meghatározó adatbázist hozhassunk létre, amely alapul szolgálhat a jövőbeni szabályozás kialakításában. Vagyis ezen mutatók alapján többek között azt szeretnénk elérni, hogy például ne az életkor szabjon annak határt, hogy meddig repülhet egy pilóta, hanem az, hogy milyen testi-lelki állapotban van. Vagyis ha kidolgozzuk azt a rendszert, amely alapján ez megbízhatóan mérhető, akkor az sem kizárt, hogy akár 65 év felett is repülhetnek majd az arra alkalmas pilóták a közforgalmi gépeken. Japán például összeállított egy olyan szakmai anyagot, amelyre jóváhagyást kértek, és arra vonatkozik, hogy lehetővé tegyék plusz egészégügyi vizsgálatok és repülésszakmai módosítások (például duty time) bevezetésével, hogy a belföldi forgalomban már 68 éves korukig dolgozhassanak a kereskedelmi pilóták.
– Mit vár a közös munkától?
– A javasolt kutatás célja olyan új módszerek és segédeszközök fejlesztése, amelyek hozzájárulnak a repülésbiztonság növeléséhez, illetve a későbbiekben beépíthetők a légi ipar szereplőinek Safety Management System rendszerébe. A tervezett kutatási programban végrehajtott élettani vizsgálatok pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legkomplexebb képet alkothassuk a vizsgált személy általános állapotáról a fizikai, élettani és teljesítményjellemzők minősítésével.
– Mire lesznek jók a kutatásból származó eredmények?
– A kutatási program eredményei kiválóan hasznosíthatók majd többek között a pilóták, légi forgalmi irányítók, földi kiszolgálók kiválasztásának hatékonyságában, a képzésük fiziológiai támogatásában, abban, hogy a különböző képességű jelölteknek megtaláljuk a legmegfelelőbb munkarendet, beoszthatóságot, terhelési szintet, ezáltal optimalizálva a vezényléseket. De legalább ennyire fontos a rehabilitáció kérdése, egy balesetet, betegséget követően a szolgálatba visszatérést segítő módszerek kidolgozása, az újonnan diagnosztizált egészségügyi problémák kezelése egy esetlegesen meglévő egészségügyi állapot komplikációja miatt.
Nagyon fontos kérdés az is, hogy a következő évtizedben több százezer új pilótára lesz szüksége az iparágnak a légi közlekedés dinamikus fejlődésének következtében. Ennek nagy részét új pilóták jelentik, akiknek a kiválasztása és a minél gyorsabb, de hatékony képzése egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Éppen emiatt válik szükségessé az, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a pilóták egyedi képzésprogramja a képességeik szükség szerinti fejlesztését célul kitűzve és az optimális személyzetek kiválasztásánál a teljesítőképességre alapozva. A közösen végzett kutatás eredményei lehetővé teszik majd a biztonság tekintetében kiemelkedő teljesítményt igénylő területeken (legmagasabb szakmai követelmények, nagy munkaterhelés mellett) dolgozó szakemberek számára a funkcióvesztés azonnali észlelését, segítséget fognak nyújtani az optimális élettani és mentális állapot eléréséhez, így könnyebbé és hatékonyabbá válik a váratlan eseményekkel való megbirkózás.
– Ez a fokozott ellenőrzés nem jelent-e még nagyobb stresszt a pilóták számára, akiknek a munkájuk, hivatásuk múlik, múlhat azon, hogy orvosilag minél inkább, minél hosszabb ideig megfeleljenek az elvárásoknak?
– Ennek az új elképzelésnek éppen az a célja, hogy ne a pilóták ellen, hanem a pilótákért dolgozzunk ki egy olyan új programot, amely optimalizálná a terhelhetőségüket. Vagyis a mérések révén a pilótát felügyelő vagy ellenőrző orvosi személyzet azonnal láthatja, ha valaki fáradtabb az elfogadottnál, mentálisan rosszabb állapotban van, mint lehetne, esetleg pszichésen alkalmatlan az adott repülés végrehajtására. Továbbá azt is, hogy jóllehet elérte a felső korhatárt valaki, az egészsége továbbra is lehetővé teszi, hogy még évekig gond nélkül, hivatásszerűen repüljön. Ez egy olyan komplex repülőélettani terület, amelynek a kutatása, feltételrendszerének a kidolgozása hosszú távon jelentős mértékben megnöveli a repülésbiztonságot, mert még inkább nyomon lehet majd követi azoknak az embereknek a mentális és fizikai állapotát, akik a gépeket vezetik vagy azokat irányítják. Ez pedig nemcsak az ICAO, hanem az egész légi közlekedési iparág számára elsődleges feladat, s ebben kiváló partner lesz a számunkra a debreceni PHARMAFLIGHT Központ, ahol a rendszer kidolgozásához minden személyi és tárgyi feltétel adott szakmailag és az infrastruktúra tekintetében egyaránt. Éppen ezért bizakodva nézünk elébe a jövőbeni közös munkának.
Sajtos Zoltán