A PHARMAFLIGHT Zrt. kifejlesztette a PHAPA (PHARMAFLIGHT Aviation Physiological Analysis) névre keresztelt eszközt és módszertant a különösen nagy stresszel járó feladatokat ellátó légi személyzet számára. A program célja a pilóták és légi irányítók teljesítőképességének, fáradtságának mérése, elemzése által a teljesítőképességük optimalizálása. A debreceni székhelyű cég felkért három helyi vállalkozást, a Koroknai Autósiskolát, a DKV-t és a Trans-Spedet, hogy a PHAPA közúti járművezetők számára adaptált változatát közösen továbbfejlesszék, optimalizálják. Fontos terület a kutatásban a koronavírus-járvány során kialakult, a gépjárművezetést esetlegesen befolyásoló élettani hatások vizsgálata, elemzése.

A programról Győri Gyulával, a PHARMAFLIGHT Zrt. kutatási program vezetőjével és Koroknai Imrével, a Koroknai Autósiskola tulajdonosával beszélgettünk.

– A légiközlekedésben ismert fáradtsági tényezőkből adódó légikatasztrófák vitték arra a nemzetközi szervezeteket, hogy magával a fáradtsággal is foglalkozzanak valamilyen módon. Ez a fatigue risk management, vagyis a fáradtság-kockázatelemzés szintjén valósult meg, vagyis minden légitársaságnak és repüléssel foglalkozó szervezetnek önálló programot kellett kidolgoznia a fáradtságkezelésre – kezdte Győri Gyula. Ismertette, ezt a döntést azért hozták meg, mert senki nem tudott egységes megoldást kínálni a fáradtság kezelésére, ugyanis azt eddig nem lehetett mérni, csupán hosszú vizsgálatsorozat után következtethettek az okokra az orvosok. – A mi tudományunk az, hogy megszerkesztettünk egy olyan, korszerű technikára alapuló értékelő bázist és szoftvert, amivel egy hatperces nyugalmi vizsgálat után megállapítjuk a teljesítőképességet, a pillanatnyi fáradtsági szintet, továbbá az illető alapképességeit is. Szellemit és fizikait egyaránt. A módszer kidolgozására az ENSZ felügyelete alatt működő repülési világszervezettel (ICAO) kötöttünk exkluzív megállapodást, az első fejlesztéseket 2019-ben reprezentáltunk –mondta.

Kiderült, azóta folyamatosan fejlesztették a technológiát és a rendszereket is, így kialakították a közúti közlekedésre is alkalmas mérési protokollt. A Koroknai Autóiskolával, a DKV-val és a Trans-Speddel közös munkát jelenleg kutatási szinten kezelik, bár nemzetközi szinten is elfogadott a módszer.

Ez év januárjában Houstonban, a Texas államban működő szakmai szervezetek vezetőinek mutatták be a közúti közlekedés számára kialakított szoftvert és annak használatát, eredményeit. – A mostani pilot programnak a lényege, hogy mi adjuk a tudományos hátteret, a partnerszervezetek pedig a hasznosíthatósági részét, így közösen felépíthetjük a módszertant. Ehhez mindössze egy hatperces vizsgálatra van szükség. Felmérjük az adott korban lévő személy alapképességeit és azt is, hogy jelen állapotával milyen teljesítményre képes, valamint javaslatot teszünk állapota optimalizálására. Ma már ott tart a fejlesztés, hogy a vizsgálatot követő pár percen belül elkészül az eredmény – tudatta Győri Gyula.

Mi az az alapképesség?

Amit születésünktől kezdve hozunk magunkkal, az az alapképességünk. – Mi az illető élettani, antropometriai adottságát, képességeit mérjük fel – jegyezte meg, hozzátéve, ennek a módszernek a kezdeti alkalmazásával és kutatásával az 1980-as években kezdett foglalkozni sportolóként. Akkor a Budapesti Honvédban egy tudományos csoport tagjaként kezdték vizsgálni a versenyzők képességeit, ennek köszönhetően kimagaslóan nagy számú mérési eredményük van. – Mindig a legfejlettebb technikákat vesszük alapul. Általában olyan korszerű eszközöket használunk, amit a fejlesztőmérnökök sok esetben más, magas szintű technológiák kiszolgálására optimalizáltak. Számos esetben a munkatársainkkal közösen teszik alkalmazhatóvá a rendszerünk számára. A PHAPA a betegségek megelőzésére is használható. A rendszerünk nem pótolja a speciális orvostudományt, hisz, ha eltérést látunk, a mi orvosaink is specialistához irányítják az vizsgált személyt. Azt próbáljuk elérni, hogy az embereknek ne a fáradtság határozza meg a mindennapos tevékenységüket, hanem apró változtatásokkal jobbá tehessük az átlagos teljesítőképességüket, és ezzel csökkenthessük a fáradtságot, vagy akár növelhessük a stressztűrő képességüket. Ezé a területé a jövő, észrevétlenül segíthetünk másokon – mondta. Fontos, hogy a mérés végeztével az ember tisztában lesz a teljesítőképességének korlátaival, így nem fog túlzott elvárásokat támasztani önmagával szemben.

A rutin természetesen képes a teljesítőképességet korrigálni, de csak akkor, ha megfelelő alapképesség társul mellé.

– Amiben mi tudunk segíteni az autósiskolának, jelenleg az oktatóknak, de nem kizárt, hogy később a tanulóknak is, az az, hogy optimálisan bírják a terhelést, elkerüljék a szélsőségeket. Ez nagyon jól menedzselhető. Az emberi szervezet hamarabb megmutatja a problémákat, mint ahogy érezzük – fogalmazott Győri. Kifejtette: a fáradtság érzése szubjektív, hiszen olyankor a szervezet gyakran nem fáradt el, csak lehetnek olyan tényezők, amikor ezt úgy érzékeljük. Ám ez nem jelenti azt, hogy a képességeink ekkor romlottak volna. – Ma már a nagy kamionos cégek meg tudják mondani, milyen útvonalon menjenek a gépjárművezetők és mikor, hogyan válasszák meg a vezetési stílust ahhoz, hogy az a legoptimálisabb legyen a vállalat szempontjából. Mi ugyanezt adjuk a humán oldalról. Megmondjuk, ki miben jó, mit kell fejleszteni, hogy a legtöbbet hozza ki magából – folytatta.

Meg kell felelni a szabályoknak

Ha a megrendelő magánszemély, természetesen azonnal megkapja az adatokat, azonban egy cég esetében itt is a GDPR-szabályoknak megfelelően kell eljárni. Vagyis a gyakorlatban név nélkül, összesítve kap a munkáltató kimutatást, és javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, mit és hogyan kellene fejleszteni a kollektíván belül. – Egy túlterhelt társadalom 1,5-2 százalék GDP-eltérést okozhat. Ezt le lehet vetíteni egy cég életére is, hiszen, ha nincs rekreációs idő, akkor a teljesítmény is csökken – zárta szavait Győri Gyula.

Az oktatók örültek a felkérésnek

– Tizenhét oktatónkon végezték el eddig a vizsgálatot. Az állományunk időközben bővült, így még öt munkatársunkon a napokban végzik el a méréseket – vette át a szót Koroknai Imre, hozzátéve, a vizsgálatokat negyedévente kell elvégezni, hogy hosszútávú következtetéseket tudjanak levonni. – Mi, a megye legnagyobb autóiskolája örömmel csatlakoztunk ehhez a programhoz és óriási megtiszteltetés, hogy részese lehetünk egy új rendszer kialakításának. Nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, kik és milyen módszerekkel tanítanak, ahogy az sem, milyen állapotban vannak az oktatók. A kollégáim is nyitottak voltak a lehetőségre, és nagy izgalommal várták a mérést – fogalmazott az autósiskola tulajdonosa.

Kiemelte, az oktatók vizsgálatának eredményét a jogszabályi előírások miatt nem látta, de egyes kollégái örömmel osztották meg vele tapasztalatikat, észrevételeiket.

– Erre a szakmára nagyon jellemző a kiégés. A vizsgálatsorozat végén pontosabb képet kaphatunk arra vonatkozóan, hogy hol fejleszthetünk, mennyire terhelhető a társaság és a kollektívára nézve szükséges-e bármiféle változtatás. Legfontosabb célunk a közlekedés biztonságának javítása, reméljük, mi is hozzájárulhatunk ehhez.

Fogarasi Renáta

Debrecenkutatás Koroknai Imre Koroknai Autósiskola Győri Gyula PHARMAFLIGHT

Forrás: www.civishir.hu